Űridőjárás

Mai társadalmunk jelentős mértékben függ a modern kor technológiai eszközeitől. Ezen technikák jelentős részére (telekommunikációs eszközök, kommunikációs és GPS műholdak, felszíni elektromos távvezetékek stb.) veszélyt jelenthetnek a Nap Földre gyakorolt hatásában beálló hirtelen változások, azaz geomágneses viharok. Ahogyan az időjárás előrejelzések segíthetnek felkészíteni társadalmunkat az atmoszférában megjelenő veszélyekre, katasztrófákra, ugyanúgy a 20. század végére kialakult az igény, hogy a geomágneses viharok hatásait is előre tudjuk jelezni. Az 1950-es években alkották meg az időjárás analógiájára az űridőjárás kifejezést, amely csak az 1990-es években terjedt el, miután a nagyobb államok kormányainak figyelme megnövekedett a téma iránt: felismerték, hogy nemzeti szinten kell szervezni az űridőjárás hatásának kutatását, és koordinálni az idetartozó legkülönfélébb tudományos és mérnöki területeket. A 2010-es évek végére azonban elmondható, hogy a "space weather" már nemzetközi szinten összefonódó kutatási terület, ahol különböző tudomány területek (napfizika, plazmafizika, geofizika, meteorológa, telekommunikáció, közgazdaság stb.) tudósai közösen igyekeznek társadalmunkat felkészíteni egy jelentősebb napkitörés hatásaira.

Galilei óta közismert, hogy a Nap nem egy tökéletes fénylő gömb, hanem az emberi szem számára látható felszínén (fotoszféra), többé-kevésbé rendszeres időközönként napfoltok jelennek meg. Ezek meghatározott rend szerint, csoportokban vándorolnak az egyenlítői régiótól nagyobb szélességek felé. 1895. augusztus 28. és szeptember 2. között a napfoltok száma megnőtt, valamint Richard C. Carrington és Richard Hodgson csillagászok erős fény felvillanást észleletek ezen terület környékén. Ezzel egyidejűleg a földi geomágneses mérési hálózat gyorsan változó mágneses tér erősödést regisztrált, valamint a sarkifényként ismert jelenséget még az egyenlítő környékén is lehetett látni. A felsoroltak ismeretében Carrington elsőként ismerte fel a Nap tranziens jelenségeinek hatását Földünkre. Ezt az eseményt később Carringtonról nevezték el, és mai napig hivatkozási alap az űridőjárási vizsgálatok fontosságát illetően: 1895-ben napokig használhatatlanok voltak a távíró készülékek, manapság -csak az Amerikai Egyesült Államokban- 0.6–2.6 trillió $ kárt okozna.
Látható, hogy az űridőjárás, mint kutatási terület, magába foglalja a Nap átmeneti jelenségeinek, azok interplanetáris térben való haladásának, és a Föld körüli térségben tapasztalható változások vizsgálatát.